2008. december 22., hétfő

Koszorú

Rambci képére

Koporsómban a parton
helyezz a szívemre egy koszorút,
gyújtsd fel és lökj a tengerre!
Így leszek végül tengerész,
ki felfedez ködös partokat.

Kering por és hamu
párás örvénye.
Az ég ázott papírcsákó,
útjelző szemfedél.

Elbújok alatta,
nem bánt a szenvedély
gőze, míg ölelem
a dobbanó habokat,
és eltűnök a látóhatáron.

Balatonszárszó, 2008. 12. 22.

1 megjegyzés:

sab írta...

szeretem a lényegretömör verseket:)