sietni

Nincs isten,
vagy ha van, akkor borzasztó lehet a humorérzéke.
Régen még meg lehetett élni abból, hogy tiszteletlen vagyok,
ma már beállok a sorba,
közben fújolnak egy másik sorból.
Nincs kedvem már, csak hallgatni,
cseppet sem fókuszálva enyhe, de céltudatos
(mindig csak céltudatos, mindig, ez fontos)
léptekkel elsuhanni,
csak gyorsan,
megcsinálni mindent,
csak gyorsan,
hazamenni,
csak gyorsan,
jól érezni magam,
csak gyorsan,
aludni,
csak gyorsan,
álmodni,
csak gyorsan,
szundi,
léptek,
suhanni,
menni,
érezni,
csak sietni,
nehogy valamiről.
Szóval istennek botrányos lehet a humorérzéke
(persze, ha van,
ez ugyanis a felfüggesztett döntések legfelfüggesztettebbje),
ezt bizonyítja a kacsacsőrű emlős is.
Nem találom sehol az otthont,
szédelgek a bolyogástól,
keresem a kulcsot magamhoz,
nem passzol,
nem passzol,
nem passzol,
sietni