Négysoros:
Virágzik a holdfény
a részeg cserepeken,
szétpattan a napfény
a rozsdás ereszeken.
Megfordítva:
Elhervad a napfény
a józan ereszeken,
besüpped a holdfény
az ólomcserepeken.
De közben az idő vasfoga:
Elhervad a moha
a száraz ereszeken,
lehullik, szétpattan
a teraszkereveten.
Az utolsó rím jogán*:
Az örvénylő virágpor
takarja a napot,
egy lesántult versenyló
bámul célszalagot.
*hol a lusta alkotó megcserélte az imént már megszokott szótagszámot, de ennek semmi jelentősége, hacsak a vers mást nem akar, és le nem dönti a lábáról a léha akaratot, mint valami fölényesen mosolygó Sztálin szobrot.
Veszprém, 2008. 12.31
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
már az utolsó két sorért megérte :)
Különben meg írj, foglalkozz vele minél többet, mert nagyon szépen haladsz! Jó ide járni.
Ejha!!!
Egy szót se értek, de ejha!!!
:)
örülök, hogy olvastok:)
Mi pedig örülünk, hogy olvashatunk :D
Én legalábbis biztosan :)
És ez is...
Tök jóóó!:)
És írok, hogy legyen mit olvasnod...:):):D
írjatok, írjatok, h tudjam
és akkor írjatok főleg, ha szar:)
Megjegyzés küldése